Bővebb tartalom

2018.04.05. 16:07

A Lajta fedélzetén


2018. május 14-én gimnáziumunk 9.B osztálya ellátogatott a Lajta Monitor Múzeumhajóhoz, mely rövid ideig Baján kötött ki. Az 1871-ben épített hajó korának legmodernebbjének számított; Európában akkoriban csak Magyarországon találkozhattak ilyen hajóval. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a Lajta volt az első gőzhajtású hadihajó. Az első világháború idején többször bevetették, de a háborút követően más funkciót kapott. Néhány évvel ezelőtt a hajót felújították - lövegtornyával együtt, mely 360 fokban forgatható.

Ottjártunkkor idegenvezető mutatta be az osztálynak a hajót. Láthattuk, hogyan nézett ki a konyha vagy épp a tisztek szobája. Ezzel szemben a matrózok függőágyakban aludtak. Nagyon szűkös volt az élet, ahogy azt mi is megtapasztalhattuk - sisakot kellett hordanunk, hogy ne üssük be a fejünket.

Jelenleg a Lajtának már nincsen motorja, ezért ahhoz, hogy a bajai kikötőt elhagyja, egy vontatóhajóra van szüksége. Ezen a vontatóhajón első világháborús kiállítást tekinthettünk meg. Megnéztünk egy rövid filmet az első világháború borzalmairól, majd idegenvezetőnk mesélt nekünk különféle korabeli fegyverekről, felszerelésekről és mindennapi használati tárgyakról, melyeket a végén mi is megtekinthettünk, illetve a kezünkbe is vehettünk.

Ludik Ágnes 9.B

 

 

Hétfőn, május 14-én ellátogattunk a Lajta hajóra. A hajó Északról jött és a Duna mentén lévő városokban állt meg. Nagyon élveztem, mert sok új dolgot tanultam.

A hajó az I. világháborúban üzemelt, majd leszerelték. Egy pályázat segítségével rekonstruálták és múzeumot csináltak a fedélzetén. Először megismerkedtünk az I. világháború eseményeivel: például a kitörés okával, a nők életével vagy az eszközökkel. Egy katonai ládát is bemutattak, amiben katonai kitüntetések, jelölések és sipkák voltak. Itt egyedül nézelődtünk amíg vártunk a másik csapatra. Ezután egy idegenvezető bemutatta nekünk, hogy milyen fegyvereket használtak az akkori katonák. Körbe is adták a fegyvereket. Kedvencem az ásó volt. Aztán bukósisakot húztunk a fejünkre és körbe jártuk a hajó belsejét. Sisak nélkül lehetetlen lett volna, mert az akkori emberek kisebbek voltak és matróz is csak kis növésű lehetett. Minden matróznak volt egy ládikája, amibe a holmijait pakolhatta. Továbbá egy függőágy és élelem is tartozott hozzájuk. A motort és az ágyúkat is megnéztük. Hogy több helyünk legyen több dolgot is kiszedtek, mikor újjáépítették 2010-ben. Belsejében petróleumlámpákkal világítottak. A hajó belsejében berendezett szobák is voltak: ezek a kamra, a kapitány szobája és alvóhelye. A hajó fedélzete úgy volt kialakítva, hogy minden helyzetben kiállja a helyét, mint például ha megtámadják. Ha elölről, ha hátulról közeledett az ellenség a Lajta el volt látva ágyúkkal. Vízen lassan tudott közlekedni alig érte el a 10km/órát. Örülök, hogy hozzánk is eljutott.
Remélem lesz még hasonló kiránduláson részem, mert nagyon élvesztem. Búcsút intettünk a Sugó partján álló múzeum hajónak és visszatértünk az iskolába.

Kozma Réka 7/b

 

 

 





© Copyright 2015 - MNÁMK