Ulmer Schachtel/ulmi dereglye
Baján, a Duna mentén
a Duna utcában
A Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kultúrális Egyesület a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjával egyeztetve elhatározta, hogy Baján eredeti nagyságban egy ?Ulmer Schachtel?-t, ulmi dereglyét építtet.
A hajó hármas célt szolgál majd:
Mi is az az Ulmer Schachtel?
Az Ulmer Schachtel/ulmi dereglye egy lapos folyami hajó, amely a dunamenti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált. Nevét egy korabeli stuttgarti képviselőnek köszönheti, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak (Schachtel) nevezte. Ulmban egyébként ?Ordenare?-nak hívták, ami arra utal, hogy ezek a hajók 1712 óta ?ordinari? azaz menetrendszerűen közlekedtek Ulm és Bécs között.
Szerkezetük nagyon célszerű volt, mivel a hajót csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Amikor megérkezett a célállomásra, szétszedték és a fát továbbhasznosításra eladták.
Lapos padlózatával közvetlenül a partig lehetet haladni. Jellemző továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely azonban Dr. Henning Petershagen szerint nem Ulm város szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
Építési módjára jellemző még az úgynevezett ?Schopperfuge?, melynek segítségével a hajót a beáramló víztől védték, illetve szigetelték. A hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket ugyanis hosszúszálú mohával tömték ki. Ennek a tevékenységnek ? amit ?schoppen?-nek neveznek, ? köszönhetik egyébként az ulmi hajóépítők a nevüket, ugyanis ?Schopper?-nek hívják őket.
A hajók nagysága és alakja az idők folyamán állandóan változott. Elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajófal kb. egy méteres volt. Középen állt egy fakunyhó, ahol a telepesek rossz idő esetén menedéket találhattak. A hajót 2-2 rúddal, illetve evezővel irányították, melyek a hajóorrban és a hajófarban voltak elhelyezve.