Május 12 és 16 között Erdélyben járt az MNÁMK 7.a és 7.b osztálya. A „Határtalanul” program keretében öt szép napot töltöttünk el Székelyföldön.
Május 12-én, hétfőn reggel hatkor álmos, ugyanakkor kalandra kész diákok gyülekeztek az MNÁMK hátsó bejáratánál. Csomagok a tartóban, utasok a buszban és már indultunk is első megállónk, Déva felé. A picit szeles idő sem tántorított el bennünket attól, hogy felmásszunk a várhoz. A mintegy harminc perces erdei túra végén gyönyörű kilátás tárult elénk. Rövid nézelődés után visszasétáltunk a buszhoz, hogy utunkat folytassuk szállásunk, Székelyudvarhely irányába. Néhány óra múlva rendben meg is érkeztünk, majd miután elfoglaltuk szobáinkat, mindenkinek jólesett a meleg leves és a finom főtt vacsora.
Másnap reggeli után gyalogos városnézésre indultunk. Megnéztük Székelyudvarhely nevezetességeit: a színházat, a szoborparkot, a városházát, a vasszékely szobrot és a városi iskolákat. Délután buszra szálltunk. Farkaslakán fejet hajtottunk Tamási Áron sírja és a Trianoni emlékmű előtt, majd Szovátára utaztunk, ahol körbesétáltuk a Medve-tavat. Visszafelé megálltunk Korondon. Ajándékokat vásároltunk a híres kézműves bazárban.
Szerdán Homoródfürdőn kezdtük a napot, méghozzá kellemes reggeli bobozással, amit aztán komoly kötélmászás követett a Balu Kalandparkban, Hargitafürdőn. Sajnos az időjárás itt nem fogadott kegyeibe bennünket, de az élményt talán nem befolyásolta. Következő programunk helyszínén viszont napsütés várt minket. Megtekintettük Csíksomlyón a kegytemplomot és felmásztunk a híres „nyeregbe” is.
Utolsó előtti napunkon az ezeréves határt jelöltük meg úti célként. Gyimesbükkön a település élő legendája, Deáky András tanár úr fogadott bennünket. Rövid, de érzelmekben gazdag előadásban mesélt arról, hogyan élnek arrafelé a gyimesi csángó magyarok. Megtudhattuk tőle, hogy csodával egyenértékű pillanatként vonult be Gyimesbükk életébe a történelmi Magyarország legkeletibb, 30-as számú őrházának felújítás utáni ünnepélyes átadása. Azóta zarándokhellyé vált a település. Jelenleg a Rákóczi vár rekonstrukciója folyik, és ha minden jól megy, jövőre azt is megnyitják a látogatók előtt. A csütörtöki nap izgalmas programmal, medvelessel zárult. Szerencsénkre láthattunk négy kis mackót és egy nagy anyamedvét.
Pénteken reggel korán indultunk haza. Vajdahunyadig, első megállónkig végig esett az eső. Talán siratta eljövetelünket… „Bevettük” a vajdahunyadi várat, majd két rövid megállót követően érkeztünk Bajára. Szép élményekkel gazdagodtunk ugyanakkor kellemesen el is fáradtunk. Ahogyan ez egy jó kirándulás esetében lenni szokott. Köszönet a pályázatért Kerek Mártonnak, az utazásért a Femax Kft-nek, személy szerint Tóth Zsoltnak! A nagyszerű öt nap nem jöhetett volna létre Gernerné Kemmer Rosemarie, Udvarhelyiné Nágl Anett és Vukjov Ágota minden részletre kiterjedő figyelme és fáradhatatlan munkája nélkül. Köszönjük szépen! Szervezőként, idegenvezetőként és mindenesként én is igyekeztem minél többet hozzátenni a projekthez. Remélem, sikerült!
Fiedler Antal
