Interjú Peter Stüblerrel, a Magyarországi Német Általános Művelődési Központ intézményvezetőjével
Kedves Stübler úr, megnyitó beszédében említette, hogy ez az Ön 26. tanéve, ebből három évet töltött itt az MNÁMK-ban. Hogyan gondol vissza erre a három évre?
Visszatekintve azokra a döntésekre, amelyeket a családommal közösen hoztunk meg, és arra, hogy megpályáztam az igazgatói állást, nyugodtan mondhatom, hogy sokkal izgalmasabb és összetettebb volt ez a három év, mint ahogyan azt 2020-ban elképzeltem. Látni kell, hogy egyrészt mi vagyunk Közép-Kelet-Európa legnagyobb külföldi német iskolája, ami első látásra nem biztos, hogy nyilvánvaló, ha Bajára gondolunk. Ez egy nagyon összetett szakmai kihívást jelent.
Másrészt, ha össze akarom hasonlítani az itteni tevékenységemet a Budapesti Német Iskolában végzett munkámmal, akkor mégis az nyűgöz le leginkább, hogy az itteni diákok milyen erősen azonosulnak ezzel az iskolával. Számos olyan öregdiák van, aki hajlandó kisebb-nagyobb dolgokban segíteni az iskolát, egyszerűen azért, mert itt töltötték az iskolai éveiket.
A tradicionális, meghitt és családias légkör kombinációja azzal a gondolattal, hogy ez a legnagyobb külföldi német iskola és egy közepes méretű vállalat, rendkívül izgalmassá teszi ezt a szakmai tevékenységet.
Peter Stübler
Szeptember 1. óta az MNÁMK egyike a 140 külföldi német iskolának világszerte.
Ez természetesen további motivációt jelent az idei évre, és őszintén szólva komoly plusz felelősséggel is jár. Hiszen egy olyan intézményt veszünk itt át, amely 1956 óta létezik, és hihetetlenül nagy teljesítményt nyújtott. Ha megnézzük az első épületet, majd azt, hogy hol tartunk ma, akkor egyértelműen látszódik a nagy mértékű előrelépés. Az első dolog, hogy megőrizzük azt, ami van, és lépésről lépésre fejlesszük. Ezt nemcsak a külföldi német iskolává válás felé tett lépésnek tekintem, hanem a fejlődés egy újabb szakaszának is. Ez kétségtelenül nagy feladat, és jelentős státuszváltozást jelent.
Mi az újítás, milyen változásokat hoz a külföldi német iskolai státusz?
Formai értelemben a változás az, hogy az MNÁMK külföldi német iskola részében – és ez az iskola legnagyobb része – a német iskolai szabályzat érvényes, nem pedig a magyarországi. Ez egy formai szempont, de ez a kiindulópontja annak, hogy továbbra is német érettségi szerezhető nálunk. Ez az alapja annak is, hogy 12 olyan tanárunk lehet itt, akiket a német állam finanszíroz, és hogy a Külföldi Oktatási Ügyek Központjával (Zentralstelle für das Auslandsschulwesen in Deutschland (ZfA)) tudunk támogatási szerződést kötni, ami jelentős anyagi támogatást nyújt, vagyis továbbra is élni tudunk ezekkel a lehetőségekkel. Szerencsére a Németországból érkező pénzügyi támogatás nem csökken, hanem valamelyest nő. Amit még nagyon fontosnak tartok, hogy nem csak arról van szó, hogy mi változik, vagy hogy minden változik-e. Ami a külföldi iskolát a nemzetiségi iskolával egyértelműen összeköti, az a német nyelv, és ez sok területen folytatódik, sőt talán erősödik is.
A külföldi iskolai státuszunk miatt több tantárgyat tanítunk németül, így még szorosabb tapasztalatcserére kerülhet sor a német módszertani és didaktikai koncepciók vonatkozásában az általános iskolai idegennyelv-tanulás terén, aminek előnyeit látom. A nemzetiségi nyelvoktatásból származó, valamint a németországi idegennyelv-tanítással kapcsolatban szerzett tapasztalatok a német nyelvtanítás megerősödését kell, hogy szolgálják. A külföldi német iskolák átfogó célja továbbra is a német nyelv terjesztése. Ez nem áll messze attól, ami eddig történt. Ezért használhatjuk a továbbfejlesztés kifejezést.
Ez tehát nem azt jelenti, hogy nem vagyunk kíváncsiak arra a nyelvre, arra a kultúrára, azokra a magyarországi német hagyományokra, amiket az iskolánk hordoz. Éppen ellenkezőleg, a „Begegnungsschule” (kultúrák találkozásának iskolája) azt jelenti, hogy a gyerekek erősek legyenek az idegen nyelvben, a németben, de természetesen a magyar nyelvben is, és hogy legyen lehetőségük arra, hogy itt megtalálják és megerősítsék a saját személyes identitásukat. Közülünk sokak számára ez továbbra is a magyarországi német identitás.
A szülők és a leendő tanulók szemszögéből nézve mit jelent az MNÁMK gazdag kínálata és milyen diákoknak ajánlja Ön az iskolát?
Egyszerű a válasz, minden érdeklődő számára jó szívvel tudjuk ajánlani az iskolát. Az MNÁMK abban különbözik sok más oktatási intézménytől, hogy valóban elmondhatjuk: nálunk mindenki a saját tempójában és különböző célkitűzésekkel juthat el az érettségiig. A külföldi német iskola a német-magyar kettős érettségivel, a magyar nemzetiségi gimnázium a nemzetiségi érettségivel és a technikum a szakirányú érettségivel egy különleges egységet képez.
Az elmúlt években sokat foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy hogyan biztosíthatjuk diákjainknak, hogy átgondolhassák döntéseiket, és igény szerint tagozatot válthassanak. A különböző ágak közötti átjárhatóság fontos célunk. Ha például egy diák a hatodik osztályban úgy döntött, hogy a német-magyar kettős érettségit szeretné letenni, de később rájön, hogy a technikum érdekesebb számára, akkor lehetővé kell tenni, hogy a korábbi döntését megváltoztassa, legalábbis addig, amíg ez lehetséges. Úgy gondoljuk, hogy ennek a váltásnak a lehetőségét a 10. osztályig lehetővé kell tenni. Azt hiszem, ez is egy különlegessége ennek az iskolának. Tanácsot tudunk adni a diákoknak az érettségiig tartó tanulmányi út megválasztásában. Soha nem fogjuk azt mondani, hogy egy tanuló nincsen jó helyen, és máshová kell mennie. Nálunk mindig van olyan ajánlat, ami megfelel neki. Mindenkit szívesen látunk, származástól függetlenül, együtt dolgozunk a családokkal, hogy megtaláljuk a megfelelő útvonalat.
A külsős diákoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy nyolcadik osztály után az MNÁMK-ban folytassák tanulmányaikat.
Ebben fontos szerepet játszik a 200 férőhelyes kollégiumunk, ahol több évtizedes hagyományokra tekinthetünk vissza. Az általános iskola Magyarországon a nyolcadik osztály után véget ér, és ekkor felmerül a kérdés, hogy hogyan tovább. A nyelvi előkészítő osztályban (nulladik évfolyam) nagyon jól működő rendszerünk van, heti 20 órában tanulnak a diákok német nyelvet egy tanéven át. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy azok a diákok, akik csak a 9. osztályban jönnek hozzánk, mindhárom általunk kínált tagozaton kiemelkedő eredménnyel jutnak el az érettségire. Nyitottak vagyunk, szeretettel várjuk a diákokat Szerbiából, Dunaújvárosból vagy akár egészen Budapest külvárosából is. Ezt a kínálatunkat mindenképpen fenntartjuk.
Az MNÁMK-nak kétségtelenül kiváló híre van, nem csak a bajai régióban, hanem már több telephelyen is működik iskolája.
Szerencsések voltunk, hogy az általunk itt Baján kifejlesztett modelleket az ország más részein is továbbfejleszthettük és tesztelhettük. Ilyen például a kecskeméti Mercedes-Benz Iskola, amely szorosan kapcsolódik a Mercedes gyárhoz, és szintén kínál német-magyar érettségit. Nemrégiben pedig Debrecenben hoztunk létre egy elsőtől negyedik osztályig tartó általános iskolát, amelyet a BMW debreceni beruházása inspirált. Ezek a fejlesztések azért izgalmasok, mert számos magyar és német pedagógusunk is van. Arra törekszünk, hogy a tagintézményeink közös pedagógiai napok megrendezése során egymás tapasztalataiból is profitáljanak.
Az MNÁMK sikere és népszerűsége azt jelzi, hogy jó úton járunk. Mindazonáltal fontos, hogy ne legyünk túlzottan elégedettek önmagunkkal. Garri Kaszparov sakkvilágbajnok egyszer azt mondta, hogy a legnagyobb hibákat az emberek a sikerben követik el. Ebben a mondásban sok igazság van. Ha hátra dőlünk, és azt mondjuk, hogy minden jó, akkor mások megelőzhetnek minket. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy folyamatosan kérdéseket fogalmazzunk meg tevékenységünkkel kapcsolatban, és elgondolkodjunk azon, hogyan tudnánk tartalmilag előre lépni, hogyan tehetnénk még ismertebbé a kínálatunkat. Nemcsak Magyarországon, hanem Európa számos más országában is kihívást jelent, hogy az angol a domináns idegen nyelv. Ez valószínűleg nem fog változni. Ennek ellenére mindazoknak, akik a német nyelvvel foglalkoznak, ügyelniük kell arra, hogy a német mint második idegen nyelv továbbra is releváns maradjon. A spanyol sok helyen konkurencia lesz, illetve egyesek szerint az angol nyelv egyedüli ismerete önmagában is elég. Újra és újra kommunikálnunk kell a nyilvánosság felé, hogy az angol nyelv a mai szakmai világban továbbra is elengedhetetlen, de a német nyelv sok helyen nagyon nagy pluszt jelent. Ez nemcsak gazdasági, hanem kulturális kérdés is. A YouTube-on található rövid, 10 másodperces klipek és más egyszerűsített bemutatási formák korában kihívást jelent egy kultúra komplexitását közvetíteni. Ez egy olyan feladat, amely mellett iskolánkban mindannyian elköteleztük magunkat.
Több évet töltött már Magyarországon, mondhatjuk, hogy ez az ország a második otthona?
Igen, nem csak egy szófordulat, ha azt mondom, hogy Magyarország a második otthonom lett. Az itt tartózkodásom 2008-ban indult, amikor külföldi tanulmányaim miatt Budapestre jöttem. Ez tulajdonképpen egy pozitív érzelemből indult, hiszen egykori NDK-s állampolgárként emlékeztem vissza a magyarországi nyaralásaimra. Ebből a döntésből egy német-magyar család született. Hamar megismerkedtem a magyar feleségemmel, a két gyermekünk Budapesten született, a házunk is Budapesten van. Ezért teljes szívemből mondhatom, hogy Magyarország a második otthonom. Ezt tükrözi az is, hogy feleségem, gyermekeim és én is mindkét állampolgársággal rendelkezünk. Még ha patetikusan is hangzik, de nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mindkét állampolgárságunk megvan.
Lipcséből származik, mikor lesz az RB Leipzig német labdarúgó-bajnok?
Igen, ezt a kérdést már évek óta felteszem magamnak. Néha az az érzésem, hogy ott túl kényelmes a helyzet, mindig megelégszenek a harmadik vagy negyedik hellyel, ameddig ez elég a Bajnokok Ligájához. A Bayern Münchenhez képest az RB Leipzig-nél túl kevés a vita, túl kevés a súrlódás, és túl kevés az akarat, hogy tényleg az elsők legyenek. Ezért őszintén szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy az RB Leipzig a következő öt évben német bajnok lesz.
Köszönöm az interjút.
am
