A diákságnak lehetőséget adni arra, hogy színházi élményben legyen részük, méghozzá német nyelven, fontosnak tartjuk az MNÁMK-ban. A pandémia idején különösen felértékelődik, ha a diákok ilyen élményhez juthatnak. Négy gimnazista osztály tanterme októberben és novemberben másfél órára egy színházi teremmé változott és a csoportok megnézték a Magyarországi Német Színház előadását, ami a kirekesztés és zaklatás témáját dolgozta fel. De beszéljenek erről inkább a diákok:
Péter Szandra (némettanár)
Egy egyszerű osztályfőnöki órát képzeljünk el és egyszercsak benyit a tanterembe az Interpol egyik embere és egy esetet vázol fel az internetes zaklatásról, minket is meggyanúsítva. Mondanom se kell az egész osztály lesokkolódott, annyira komolyan és életszerűen vázolta fel az esetet. Az utána következő történet rengeteg dolgot indított el az egész osztályban, amit heves diskurzusok követtek a szünetben. Fantasztikus előadást láthattunk, sokszor én, személy szerint el is feledkeztem arról, hogy ez egy „színdarab”, annyira hihető és átérezhető volt. A színésznő munkája kiváló volt, az érzelemváltozásokat és a szerepváltásokat tökéletesen játszotta el. Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy részese lehettem egy interaktív előadásnak, és az utána következő beszélgetés is rengeteget segített, nemcsak a színdarab, de a különböző emberi helyzetek megértésében is. Különleges és eszméletlen kreatív volt az egész, nagyon tetszett.
Bóna Eszter (11.b)
Az a színházi előadás, amit az osztály keretein belül tekinthettünk meg, nagy hatással volt a barátaimra és rám is. Az előadás végét követően még szünetben is erről beszélgettünk és arról is, hogyan lehetne az ilyen helyzeteket kezelni, elkerülni, vagy ha már megtörtént a baj, akkor segítséget nyújtani. Az internetes zaklatás témája a mai világban sajnálatos módon rendkívül elterjedt, hiszen ?az internettel éljük a mindennapjainkat?. Előfordul, hogy egyesek nem csak jó dolgokra használják és ezt az utat választják az egyik társuk „bántalmazására”. A „bántalmazottak” sokszor nem kérnek segítséget, ha ilyen helyzetbe kerülnek, mert szégyellik magukat, vagy egy teljesen más indokból kifolyólag inkább nem beszélnek róla. Ha viszont segítségért „kiáltanak”, előfordul, hogy az, akihez fordulnának, nem veszi olyan komolyan a problémájukat. Ezt remekül mutatta be az előadó és rávilágított a tényre, hogy ez igenis egy nagy gond. Több erről szóló történetet hallottam, olvastam idáig és sajnos a környezetemben is történt egy ismerősömmel hasonló, ezért nem csoda, ha azt mondom, a gondolataim csak úgy cikáztak erről a témáról az előadás alatt és utána is. Egyszerűen szörnyű, hogy az emberek egymást bántják, ahelyett, hogy segítenének egymásnak. Soha nem tudhatjuk, mi zajlik le a másik emberben, milyen élete van, vagy miért olyan a viselkedése, amilyen. Ezért is lenne nagyon fontos az egymáshoz való megfelelő hozzáállásunk és az empátiánk is. Ha ezeket többen figyelembe vennénk, akkor talán változtathatnánk az internetes zaklatás problémáján és kevesebb embernek kellene megküzdenie vele egyedül, vagy egyáltalán megismernie milyen érzés kitaszítottnak lenni.
Mészáros Anna (11.c)
Az előadás nagyon jó volt, és tanulságos. Manapság sajnos a zaklatás egy aktuális téma. Hála Istennek a környezetünkben nem ismerek olyat, akit zaklatnának. De most már biztosan tudom mit kell tennem, hogy segítsek egy ilyen helyzetben lévő barátomnak. A színdarab felhívta a figyelmet, hogy figyeljünk oda a körülöttünk lévőkre és arra, hogy ítélkezzünk kevésbé. A darab mindenkit egy kissé meghatott. Az előadás ízléses volt és nagyon jól játszott a színésznő. Nagyon tetszett, hogy néha vicces is volt, és nem csak komoly. Egy nagyon emlékezetes darab marad számomra.
Szauer Panna Laura (10.c)
További információk a darabról:
https://www.dbu.hu/repertoar/out-a-net-fogsagaban
(Fotók: Mártonfai Dénes, Péter Szandra)
(Néhány kép forrása: www.dbu.hu)