Ha nem is szánon, de gyalog, jó nagy zsákkal és lelkesen érkezett meg a Mikulás az MNÁMK ovisaihoz ma délelőtt. Elmondása szerint hosszú utat tett meg azért, hogy meghallgassa, milyen dalokat és verseket tudnak az apróságok.
Nem is kellett csalódnia. Csodálatos fogadtatásban volt része. Sajnos a járványhelyzet miatt most is a tavaly már bejáratott útvonalon, az udvaron keresztül jutott el a kicsikhez, akikkel nyitott ablakon keresztül beszélgetett, de ez semmit nem vont le a nap értékéből.
Természetesen az ajándékok sem maradtak el. Mikulás bácsi kiváló segédjei gondoskodtak róla, hogy minden ovis tartalmas csomagot kapjon, amit aztán újdonsült tulajdonosaik boldogan vehettek át egyesével, szintén az ablakon keresztül, a finn Youlupukki bajai hasonmásától.
Vendég és vendéglátók megegyeztek abban, hogy jövőre is találkoznak. Utóbbiak megígérték, hogy legalább ilyen jók, szorgalmasak és szófogadóak lesznek, mire előbbi további ajándékokat helyezett kilátásba. Igazán nagyszerű egyezség, mai szóhasználattal élve, tipikus win-win helyzet jött létre.
Mennyit is kell még aludni??
Fiedler Antal
